A szőrösfogú csumangó egy 2013-ban felfedezett jószág, akit eddig mindenki csak hírből ismert, ám elszánt kutatóosztagok indultak felderítésére. Az erdei szóbeszéd alapján készült fantomképek a helyzet jelenlegi állása szerint nincsenek birtokunkban, de ez bármikor változhat. Addig is, íme néhány hasznos információ e furcsa, ám annál izgalmasabb lényről.
... a különös történet folytatódik, ahogy újabb információkra derül fény Aznap mikor először látták türkiz fejét, azt hitték a legújabb kökörcsin bontott új, meglepő virágot a trapéz alakú hegy tetején. De nem így volt, leginkább azért nem, mert a kökörcsin már öt éve kihalt azon a területen. Elhordták a varjak. A csumangók sokat gondolkodtak rajt pontosan hova is, de nem tudtak közös nevezőre jutni, lévén hogy fogalmuk sincs mi az a nevező. A közösről van, mert minden hajnali pillanat pont ilyen náluk. „Ha nem próbálnád elkapni, a tiéd lenne.” Így hangzik az az újnyugatú bölcselkedés, amit egy levélre „írva” találtak meg egy olyan vakondtúrás mellett, amiben nem sokkal azelőtt valószínűleg egy csumangó pihentette vékony tappancsait. Erre a földrögökön hagyott páracseppek utaltak (amik feltehetőleg az esőnek voltak köszönhetőek), de a szőrszálak ismeretlen eredete csumangó jelenlétét feltételezi. És ez vetette fel azt a kérdést, ami azóta foglalkoztatja a maroknyi tudóst, aki időt és energiát nem sajnál a kis lények életterének és módjának feltérképezésére. Nevezett feltevés: ha szőrszálak voltak a vakondtúrásban, elképzelhető, hogy a szőrösfogú csumangó a fejét is beletúrja alkalomadtán? Hisz be nem bizonyított tények szerint csak a fogai előtt visel haj szerű szőrzetet... Ahogy azt korábban már közöltük, a csumangó eledele három olyan kártékony dolog, aminek ízét megkedvelte a dínókihalás okozta szomorúságban. Legfrissebb szóbeszédek szerint azonban a csumangó beleharap bármibe, ami az útjába kerül. A szőrszálak védik meg a fertőzésektől, amit nyughatatlan kíváncsiságának köszönhetne, hisz mindnyájan tudjuk, hogy nem tanácsos minden utunkba kerülő dologba beleharapni. Felmerült a gyanú, hogy a csumangó gyomra olyannyira ellenálló, hogy immunrendszere vetekszik azokkal a légyölő kaktuszokkal, amiket hírből sem ismernek. Mi sem tudunk túlzottan sokat erről. A minap, a felkelő nap fényében egy hajlott korú és orrú néni az erdő széle mellett felépített kis apró faháza párás ablakán keresztül állítólag szemtanúja volt annak, hogy egy csumangó egy másikkal kézenfogva járkál a fák között... Ez két okból megdöbbentő. Ugyanis a csumangók eddig még soha nem merészkedtek le a trapézhegy trapézáról, pláne nem emberek közé; emelett pedig megdönthetetlennek titulált információk szerint a csumangók csupán este járkálnak kézenfogva. Ám ezek szerint mégsem? Sőt mi több: a csumangók köztünk vannak?
0 Comments
Leave a Reply. |
FRANKENVI. Archives
March 2018
Categories |